Az előző részben a Budapest-bérlet „elméletéről” volt szó. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi a gyakorlati haszna? Tényleg van-e olyan hely a városon belül, ahová vonattal gyorsabb? Egyáltalán megáll-e nekem a Volánbusz?
Ezekre a kérdésekre a közlekedési szövetségnek, ill. résztvevőinek kellene választ adnia (ld. még 1. rész 3. pont), sajnos mély hallgatás van az ügyben, az információt, tapasztalatokat az utasnak kell összegyűjtenie. Ezt én megpróbáltam megtenni, és most közzéteszem. Ez a poszt tehát a városhatáron belüli, nem BKV-s utazásokra koncentál, amit a hiányos tájékoztatás ellenére láthatóan egyre többen választanak.
Vonalhálózat
Nem tudok hivatalos térképről, amely a Budapesten belül igénybevehető helyközi vonalakat, megállókat, vasútállomásokat egyben szemléltetné. Ezért a BKV vonalhálózati térképét alapul véve az itt látható rajzon feltüntettem a használható elővárosi vonalakat. A zöld a vasútvonalakat, a narancssárga a helyközi buszt jelöli. A folytonos vonalak mentén hétköznap napközben jellemzően órásnál sűrűbb követés van, a szaggatott vonalak jellemzően kétórásnál sűrűbb közlekedést jelentik. Azokat a vonalakat nem jelöltem be, ahol nem zajlik a nap meghatározó részében rendszeres közlekedés. Az egyes viszonylatokat nem különítettem el, de „fénylő” gombbal csak azokat a megállókat jeleztem, ahol többnyire minden járat megáll, míg az egyszínű gomb azokat a megállókat jelöli, amit bizonyos viszonylatok kihagynak. A lefedettség így is látszik (és nem is rossz!). Tájékozódni minden esetben érdemes, mert sok a kivétel, és a térképen lehet pontalanság. Utóbbiakkal kapcsolatban építő jellegű kommenteknek örülnék!
Összeszedtem néhány példát is, hogy hol lehet érdemes használni a helyközi közlekedést a BKV helyett. Ezek némelyike fontos kapcsolatokat ad meg, és egész jelentős időt takarít meg, ezért akár igazodni is érdemes hozzá - más járatokra nem feltétlenül várnék, de felszállnék, ha épp az jön. (Csúcsidőben nem egy útvonalon szinte tolják egymást a volánbuszok.)
Ezek persze csak kiragadott példák. A tanulság talán annyi, hogy ha nem is mindenkinek éri meg a napi rutin során használni a vonatot vagy a helyközi buszt, jó ha ott van a fejében a lehetőség, mert alkalomadtán komoly időket lehet vele megtakarítani.
A vonatra és a helyközi buszokra csak érvényes bérlettel szabad felszállni – ez azt jelenti, hogy beleköthetnek abba is, ha a szám nincs a szelvénybe beleírva. A buszokon az első ajtón kell felszállni (és szokás köszönni).
A buszoknak inteni kell, hogy megálljanak – de nekem sok-sok kisérletből kivétel nélkül mindig megálltak (illetve egyszer kapcsolt későn a sofőr, kocogtam 30 métert, ő pedig nem győzött elnézést kérni).
A pontossággal kapcsolatban: csúcsidőben kisebb-nagyobb késések vannak, azon kívül viszont pár percnél nagyobb késést én nem tapasztaltam (hazudok, a vasutassztrájk alatt a kegyetlenül degeszre tömött 800-as busz 8 percet késett) és nem találkoztam olyannal sem, hogy a busz kirívóan korábban érkezett volna. A MÁV-nál néhány vonalon jellemző a csúcsidei késés (Esztergom, Cegléd, Újszász felé), máshol talán kevésbé. Az ország vagy a világ másik feléről érkező vonatok persze mindenhol késhetnek. (Nekem biztos mázlim volt, de 15-20 alkalomból egyszer volt 5 percnél nagyobb késés, egy szombathelyi gyors érkezett 8 perccel később.)
A helyszínen kilógatott buszmenetrendek tűrhetőek. A már beszámozott viszonylatokon a BKV-hoz hasonló laptáblák vannak kint, és általában a térséghez tartozó magyarázó térkép is.
A még nem beszámozott vonalak menetrendi lapjain a BKSz-es időpontok aláhúzással vannak jelölve.
Menetrendek
Természetesen egységes menetrendi kereső sincsen.
A vonatmenetrendeket Elvira megmondja. A kifejtésben fekete rombusz jelzi a Budapest-bérlettel való igénybevehetőséget. (Általános szabályként ezek a pótjegy nélküli vonatok, beleértve a szegedi IC-hez kapcsolt gyorsvonati kocsikat is.)
A buszmenetrendek legegyszerűbben a Volán egyesülés keresőjével érhetőek el.
Itt azonban több nehézséggel szembesülünk. Az egyik az, hogy nem egyszerű neki a megfelelő megállónevet megadni. Írjuk a keresőmezőbe, hogy ’Budapest’ , majd a táblácska (második) ikonra kattintva a hosszú és teljesen konfúz listából válasszuk ki a nekünk tetsző megállót. Más módszer tapasztalataim szerint nem működik, ez pedig nem egyszerű projekt ha figyelembe vesszük az olyan csavarokat, hogy pl. egyes vonalak ’Budapest, Cinkota’ , mások a ’Budapest(Cinkota), HÉV állomás’ elnevezésű megállóban állnak meg.
A másik probléma, hogy ebből a menetrendből nem derül ki, melyik buszra érvényes a Bp-bérlet, és melyikre nem. A megoldás az adott társaság, tehát az esetek elsöprő többségében a Volánbusz honlapján rejtőzik. A BKSz-es vonalszámok a ’menetrend’ menüpont alatt a ’BKSz’ almenüben fel vannak sorolva szektoronként. A ’helyközi’ almenüben, a B-re kattintva Budapestnél lesz felsorolva az egyes vonalak, -csoportok menetrendje.
Háromazegyben
1. rész: Integrált közlekedési rendszerek
2. rész: A Budapest-bérlet
Utolsó kommentek