Szóval megint sztrájkolni akarnak a sínbohócok (vagy legalábbis egy részük). Erről már ugyan korábban kifejtettem a véleményemet, de most eszembe jutott egy régi sztori.

1981. augusztusában sztrájkba lépett az amerikai légiirányítók jó része. A légiirányítók azok az emberek, akik a radarképernyők előtt ülve azon dolgoznak, hogy a képernyőn villogó pontok ne ütközzenek össze. Ez igen felelősségteljes munka, és csak egy hosszú és szigorú tanfolyam után kaphat valaki jogosítást rá.

A légiirányítók tehát sztrájkba léptek, és a szokásos dolgokat követelték: több bért, rövidebb munkaidőt, és jobb munkakörülményeket. Úgy gondolták, a sztrájk során náluk van az adu ász, hiszen nélkülük az amerikai légiforgalom megáll. Ráadásul a fenti okok miatt nem lehet őket csak úgy kirúgni, és berakni a helyükre akárkit.

Az elnök, Ronald Reagen azonnal felszólította őket, hogy vegyék fel a munkát, mondván, hogy kormányzati szerveknél tilos sztrájkolni. A sztrájkolók kaptak két nap haladékot tőle. Egy részük fel is vette a munkát, és ők jártak jól. Ugyanis amikor a két nap lejárt, Reagan kirúgta az összes sztrájkolót. Több, mint 11.000-et!

És hogy ki irányította ezek után a légiforgalmat? Nos, a sztrájkot abbahagyók, a sztrájkot el sem kezdők, áthelyezett katonai irányítók, mindezt jobb munkaszervezéssel, azaz nagyobb hatékonysággal megspékelve. Aztán persze később új embereket is kiképeztek.

Na persze nem valószínű, hogy Gyurcsány meglépjen egy ilyet. Nem éppen Reagent tartom a legnagyszerűbb elnöknek, de hol van Gyurcsány akár Reagenhez képest is?

Pedig a MÁV-ra igazán ráférne egy kis létszámcsökkentés.