Nemrég olvastam el Háy György Légibalesetek pilótaszemmel I. című könyvét, ami a szerző többi könyvével egyetemben kötelező olvasmány a repülés iránt érdeklődőknek. (A teljesség kedvéért: Amit a repülésről tudni kell és Légibalesetek pilótaszemmel II. ) A könyv különböző légibalesetek történéseit írja le és azok okait tárja fel. (Érdekes, a repülőgép-kataszrófák mindig szerepelnek a hírekben, de az sose, amikor lezárul egy baleset vizsgálata, és kiderülnek az okok...)

A könyvben az egyik fejezet a müncheni reptéren 1958-ban történt katasztrófáról szól. Itt a Manchester United focicsapatot szállító repülőgép a kifutópályán található latyak miatt nem tudta elérni a felszálláshoz szükséges sebességet, lefutott a pályáról és belerohant néhány tanyaépületbe. A gép természetesen összetőrt és ott veszett az egyik pilóta és a fél focicsapat. Viszont ebben a fejezetben szerepel az amúgy a témából kifolyóan is komoly hangvételű könyv legbizarrabb bekezdése, amely lehet, hogy éppen a környező komolyság miatt üt akkorát:

A gépet kissé szokatlan módon két idősebb, tapasztalt kapitány vezette, akik azért kérték közös beosztásukat erre a speciális repülésre, hogy a menetrendszerű járatokhoz képest több szabadidőt kihasználva végre nyugodtan eszmét cserélhessenek a csirketenyésztés rejtelmeiről, mivel a pilótákra jellemző korai nyugállományba vonulás várható anyagi és emberi problémáinak enyhítésére a két barát egy-egy kisebb csirkefarmot vásárolt Angliában, és éppen akkoriban próbáltak jártasságot szerezni leendő szakmájukban.