Az úgy volt, hogy Lvovba akartunk menni, ami a kies Ukrajnában fekszik, ráadásképpen december 26-án.

Ezt némileg megnehezítette hőn szeretett Gaskó urunk csodálatos megmozdulása, minek folyományaképpen az egyetlen közvetlen vonatra, a Tisza Expresszre nem lehetett jegyet venni a sztrájk időtartama alatt. ("Zárolva" volt, ami oké, mert legalább az ember nem vesz olyan vonatra jegyet, ami nem is indul.) A sztrájkot felfüggesztették hétfőn (22-én) éjfélkor, én pedig kedden délelőtt kimentem a nyíregyházi állomásra jegyet venni, mint azt tettem egy hete minden áldott nap is. Ám a jegyek még mindig zárolva voltak.

Kimentem ezek után szerdán (24-én) délután is, és láss csodát! A jegyek addigra elfogytak. Azért még próbálkoztunk 25-én és 26-án is, de közben beletörődtünk, hogy átszállásokkal fogunk eljutni Lvovba. Az ember megnézi valamelyik nemzetközi menetrendet, és megtervezi útját. Ekkor látja, hogy két átszállás alatt nem ússza meg: lesz egy Nyíregyháza-Záhony szakasz, majd egy Záhony-Csap szakasz (a két határállomás) és egy Csap-Lvov szakasz.

Még mindig semmi gond, mert ugyan Záhonyban csak kb. 10 perc van átszállni, de Csapon van két óra. Tekintve, hogy Ukrajnába nem tud a MÁV jegyet adni, ez alatt határt kell lépni és jegyet is kell venni.

És akkor elindultunk 26-án! Záhonyt elértük a gyorsvonatnak csúfolt, de egyébként minden bokorban megálló, iszonyatos mocskos és hideg vonaton - majd megtudtuk, hogy a Záhony-Csap szuperexpressz 10 perccel a Budapestről jövő vonat érkezése előtt elmegy Csapra! A vonatunk beérkezésekor egyébként mi voltunk az egyetlen vonat a záhonyi állomáson, szóval nyilván teljesen tele lehetett a csapi vonat...

A következő vonat 3 óra múlva megy... Tiszta kéjmámor, amíg az ember rá nem jön, hogy azzal a vonattal menve lesz 28 perce elérni a Csap-Lvov vonatot, amely időbe bele kell férnie a leszállásnak, nyomtatvány-kitöltögetésnek, sorbaállásnak, határátlépésnek, pénzváltásnak (oké, az én saram, nem váltottunk hamarabb), jegyvételnek, és felszállásnak. Meglehetősen esélytelen.

Karácsony lévén, Záhony természetesen tök kihalt, stoppolni nem sikerült, busz nincs, taxi nincs - így aztán hazajöttünk. A vonat hazafelé legalább nagyjából tiszta volt, bár a fülkében 30 fok. A MÁV bináris fűtéséhez tulajdonképpen már hozzászoktam - és ha az oda-vissza út átlaghőmérsékletét tekintem, az egészen emberi volt, szóval nem is értem, miért nyavalygok...

Így történt, eképpen, hogy egy lvovi hétvége helyett megnéztük a záhonyi vasútállomást ketten cirka 5000 Ft-ért.

És már csak két dolgot nem tudok. Egyrészt azt, hogy melyik hülye találta ki, hogy egy A vonathoz logikusan csatlakozó B vonatot hirtelen el kell tenni az A vonat érkezése előttre; másrészt pedig azt, hogy mi a faxért nincsenek lejelentve a menetrendi változások a nemzetközi menetrendkeresőknek...? (Az utóbbiak meg voltak győződve arról, hogy az általuk talált vonatok érvényességi ideje 2009. decemberéig tart - de persze nem számoltak a MÁV-faktorral.)

Gratulálok, elvtársak, vazze.