Blogolók, amerikás (svájcos) magyarok és egyéb állatfajták figyelmébe...

Nem vagyok jó grécsilászló, mert én is rendszeresen követek el helyesírási hibákat, és például a muszáj, csevej, röhej típusúakat képtelen vagyok eltalálni. Ezen kívül nagy barátja vagyok bizonyos netes újításoknak is, a nagybetűket meg egyenesen úúúútálom. Ennek ellenére venném a bátorságot, hogy néhány engem baromira idegesítő típushibára felhívjam a figyelmet.

Teljes hasonulás

Igen, a -val, -vel a toldalék mássalhangzók esetén hasonul, és nem kopik. Kivétel nélkül. Kötőjelezéskor is. Nincs 80-al, meg mplayer-el. 80-nal, mplayerrel. Az egyel mást jelent, mint az eggyel...

Idegen írásmódú szavak mondatba foglalása

A helyesírás szabályai szerint csak akkor kell kötőjelezni, ha az utolsó bötűt nem ejtük (illetve egyéb patologikus esetekben), tehát ezért nem mplayer-rel, hanem mplayerrel. Persze ez nem szentírás, felőlem lehet kicsit bőkezűbben adagolni a kötőjeleket, ha segíti az érthetőséget.

Különírás--egybeírás úgy általában

Hát ez egy klompikát és csöppet sem következetes fejezete a helyesírásnak, úgyhogy én sem szoktam eltalálni a megfelelő megoldást :) . A legegyszerűbb kapaszkodó a hangsúly: általában aminek az elején van nyomaték, az külön szó. Vagy mégsem. Amit ezen túl egyszerű megjegyezni, hogy a jelöletlen szókapcsolatokat (amikor az első tag mindenféle rag nélkül áll, és a második csak úgy jön utána) kétely esetén jó eséllyel egybe kell írni. Többes összetételeknél a szorosabb összetartozást a helyesírásnak is szorosabban kell tükröznie. Így "összerándulhatnak" amúgy külön írt szavak is, és ha kell kötőjel (legalább hármas összetételnél, legalább hét szótagnál), akkor az a leggyengébben összetartozó két szó közé kerül. Olyan ez, mint a zárójelezés.

Bádog fülpiszkáló, de bádogfülpiszkáló-készítés.

Igekötők

Az igekötőket a saját igéjükkel egybe kell írni, pl. megcsinálni. Azonban ha közbeékelődik valami segédige-féleség, akkor az igekötőt mindkettőtől külön kell írni: nem megakarja, hanem meg akarja csinálni. Itt tulajdonképpen arról van szó, hogy itt a fenti hangsúly-elv ütközik a szemantikával (miszerint az igekötő nem a segédigéhez tartozik), és a helyesírás az utóbbi mellett dönt. 

2008. szeptember 18.

Írd és mondd!

Felszólító módban az szokott gondot okozni, amikor több mássalhangzó torlódik. Ilyenkor a fül már nem nyújt támaszt a leíráshoz. Leggyakoribb talán a 2. személy határozott ragozás d-je. Pedig a szabály itt nagyon egyszerű: a szóelemzés elve érvényesül, a felszólító mód jelét  mindig pontosan egyszer kell kirakni. Akkor is, ha ez az előtte álló mássalhangzót hasonítja, és akkor is, ha nem.

Ir - írd (alapeset)
mond - mondd (szintén, de 1+1=2 dé...)
lát - lásd (részleges hasonulás, tehát egy dé...)
hagy - hadd (teljes, és ismét 1+1=2)
És a klasszikus (harmadik személyű, nem d-betűs): játszik - játsszon

nagyMagyar

A magyar helyesírás szerint a nemzetiségek, népek nevei kis betűvel írandóak. Úgyszintén a hónapok, illetve a hét napjai.

2008. szeptember 19.