A Critical Mass tüntetést hirdetett aug. 18-án du. 6 órára a Margit hídhoz, a Margit hídért. A Főváros, illetve a Főmterv ugyanis kompromisszumos úton elkészült tervből sunyiban kivette a déli oldali kerékpárutat arra hivatkozva, hogy a lámpánál keresztben álló bicikli elfoglalná a járdát (!), és hogy nem lehet mindenki igényeit maradéktalanul kiszolgálni. És természetesen a legkisebb helyigényű járművel közlekedőket lehetetlenítik el. Tegyük hozzá, a déli oldalon nincs erős gyalogosforgalom, és persze nem csak keresztben lehet megállni kerékpárral...

Update 09/08/15:
Mint a Kerékagy megírta , a Margit híd kérdését a Főv. Tervtanács alakította így. Hogy ez mennyiben változtat a mondanivalómon, azt mindenki döntse el maga :)

A Fővárosban jelenleg az Árpád híd és a Lágymányosi híd között nincs olyan híd, amin szabályosan és biztonságosan, ésszerű kompromisszumok mellett át lehetne kelni kerékpárral.

Ha az új tervek megvalósulnak, a Margit híd továbbra sem lesz kivétel: kerékpáros a budai rakpartról a pesti körútra szabályosan úgy lehet eljutni, ha 8, azaz nyolc db. lámpás kereszteződésnél vár a szabad jelzésre. Nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy lássuk: a kerékpárosok ekkora szívást NEM fognak bevállalni, hanem szabálytalanul a gyalogosok vagy az autók között, esetleg a villamossínen fognak közlekedni Budáról Pestre. Ezzel a konfliktusok csak megsokszorozódnak a kerósok és a közlekedés többi résztvevője között. Magyarul: folytatódik az a trend, hogy a biciklist rászoktatják a szabály megszegésére, a többi közlekedőt meg a kerékpárosok utálatára. Mert, ne legyenek kétségeink, az autós, a gyalogos fejében fel fog merülni a kérdés, hogy a biciklis miért nem megy az északi oldali bicikliúton, ha már "az ő adójából drága pénzen" építették. A választ nem érti, mert nincs ilyen irányú tapasztalata, és nem tudja, hogy a konfliktus jó tervezéssel elkerülhető lett volna.

Ez a forgalombiztonságra nagyon ügyelő Főmterv egyébként ugyanaz, amelyik fél-egy méter sugarú kanyarokkal tervezett már kerékpárutakat (amiket mondjuk biciklit tolva sem lehet bevenni), teljesen beláthatatlan, holttérből érkező bicikliutakat, "jobbhorgokat", félrevezető elsőbbségi viszonyokkal sújtott kerékpáros átjárókat már annyit a városban. 

Az egyik legutóbbi akció a Múzeum körúti kerékpársáv utólagos megfúrása volt. Ez is szerepelt már a terveken, és utólag került ki azzal a címszóval, hogy forgalmi sávokat és parkolóhelyeket kellene feláldozni (a Főmterv szerint az átmenő autóforgalom és a parkolás a belváros reprezentatív kaputérségében fontosabb funkció, mint a környezetbarát közlekedés), fákat kellene kivágni (nem igaz, csak fogna vékonyabban az a ceruza), meg különben is a kerékpárosok menjenek a mellékutcákban.  A kerékpársávot egyébként a megrendelő Főváros is támogatta, de itt a tervező szabja a feltételeket...

Az altalás egyébként úgy tűnik, sikeres volt, a sajtó és a kerékpárosok észre sem vették, hogy megint át...ták a fejüket.

A Főmterv nem csak a kerékpárosoknak tesz be, és szinte mindig az "élhető város" húzza a rövidebbet a hetvenes évek közlekedésszervezési elveivel szemben. Sokszor még nyertes sincs. A négyes metróhoz kapcsolódó felszíni rendezések között lehet körülnézni. Elég csak a villamosvonal meghosszabbításának útjába épített Bocskai úti aluljárókijáratra gondolni (ugyanez a Keletinél szerencsére nem jött össze nekik). Vagy ott van a tök fölösleges Móricz Zsigmond körtéri aluljáró, és mellette az alultervezett, szűk villamosperonok és gyalogátkelők. A Baross térről a villamost kitiltó rendezési terv. A Thököly útról eltakarított villamos. Amikor ilyen van, valahogy rendszeresen felbukkan a tervezőiroda neve. 

Persze ezen talán nincs mit csodálkozni. Széles körben ismert történet szerint amikor a tervezőiroda egy "nagyöregjének" bemutattak egy fényképet, amin a Karlsruhei (akkor már majdnem egy évtizede üzemelő) tram-train villamosszerelvénye állt egy ICE mellett a szomszédos vasúti vágányon, arra csak annyit mondott, hogy ez fotosopp. Azóta talán már P. úr is hallott az átjárható rendszerekről, de a környékén uralkodó általános felfogás nem sokat változhatott. A jobb képességű fiatalok meg vagy hanyatt-homlok menekülnek, vagy belefásulnak a rendszerbe.

Kutyából nem lesz szalonna. De vajon meddig csóválja még a farok a kutyát? Meddig diktál a tervező a megrendelőnek? Meddig érvényesülhetnek egy tervezőiroda elvei és érdekei egy teljes város fölött, beleértve szinte mindenkit a biciklisfutártól a főpolgármesterig? Mikor fog ez a múlt évezredből származó őskövület végre éhenhalni? 

Érdekelne, hogy rajtam kívül hányan teszik még fel ezeket a kérdéseket. És menjünk el a tüntetésre, mert ez nem csak a kerékpárosokról szól - én magam sajnos az utóbbi években csak nagyon ritkán ültem biciklire.