A prágaiaknak metrót hozott a nyuszi. A cseh fővárosban a forradalom óta is töretlenül fejlesztik a hálózatot, ennek ellenére a délkelet-nyugat irányú "A" vonal (ami egyébként időrendben csak a második volt a "C" után) eddig meglehetősen kurta volt. Különösen a nyugati végére igaz ez, ahol a metró a prágai vár aljában levő Hradčanska megállótól még egyetlen megállót ment tovább, és a Dejvicka nevű hatalmas körforgalom alatt végződött. Ide érkeztek be hosszú évtizedeken keresztül az elővárosi buszok, de a Václav Havel repülőtér felől, illetve a környéki nagy lakótelepekről érkező buszokról, villamosokról is itt lehetett átszállni. A most átadott szakasz tehát továbbmegy az említett külvárosok felé, a távlati cél pedig a repülőtér.

Prága azonban nem sík város, és a nagy beépítettségű területek sem egyenletesen oszlanak meg: a nagy lakótelepek egy-egy fontos közlekedési folyosót követve kesztyű ujjaiként kúsznak végig a völgyekben, és kapaszkodnak fel hegygerincekre, míg az egyes "ujjak" közt beépítetlen területek, parkok, kertvárosok húzódnak. Több metróvonal is meglehetős kanyarokkal próbál ezekből minél több utasáramlatot befogni, és az "A" vonal új szakasza sem kivétel. Nyugat felé egymástól kb. 1-1 kilométer távolságban, lényegében párhuzamosan húzódik négy fontos - villamosos - közlekedési útvonal, mindegyik komoly lakótelepeket ér el. (A negyedik, még délebbre a már meglévő "B" metró nyomvonalán fekszik.) Az "A" tehát a legészakibb alatt indul el, és két izmos megállót halad az Evropská út alatt, majd délnek veszi az útját. A hat km hosszú szakaszon összesen négy új megálló van.

Bořislavka

A villamos idáig ötször áll meg, ezeket a kisebb forgalmú helyeket a metró kihagyja. Az első új megálló egy domboldalban van, szép kilátással a városra.

Az emelkedő terepviszonyok azt is jelentik, hogy bár van akadálymentes kijárata (a völgy felé kinyílik az aluljárószint), a villamosmegállókba borzasztó lépcsőkön lehet feljutni - ezeket meglátván egy helybeli néni száját hangos "jezsismária" hagyta el...

Az építkezés egyébként nem volt felhőtlen, 2012-ben egyszer elnyelte a föld a villamosvágányokat, ezután hónapokig ideiglenes útvonalon kerülgette a forgalom a gödröt. Ennek már vége, még a metró érkezése előtt az egész villamosvonalat felújították, a "BKV-paneles" pálya helyett korszerű füvesített vágányok vannak.

Az állomások belső építészete amúgy a 80-as, kora 90-es éveket idézi. Pléhborítás, tükrös-krómos korlátok. Nem hiszem, hogy építészeti nívódíjat kap majd, bár karbantartani talán egyszerűbb lesz, mint a mi négyesmetrónk állomásait.

Nádraží Veleslavín

A nagy lakótelep a Bořislavka után kezdődik, viszont a "sűrűjében" nem igazán áll meg a metró. A következő állomás környékén a beépítettség pedig átmenetileg ismét ritkul. Láthatóan kétszintű rendszerben gondolkodnak, ahol az utasok zömét nem a helyi forgalom, hanem az átszállók adják, és a lakótelepek utasai pár megállóra is kénytelenek villamosra-buszra szállni. A megálló a Praha-Veleslavín vasútállomásnál van, ahol a nem villamosított S5-ös elővárosi vonal vonatai (Bz-motjai) állnak meg. Ennél azonban több utast hoz a villamos, illetve az itt elvágott buszok tömkelege. Hatalmas buszforduló került ugyanis ide, ezen kívül P+R épült. Azon máris megy a panaszkodás, hogy a soktízmilliárd koronás költségvetésbe nem fértek bele mozgólépcsők, és a reptéri utasok cipelhetik a csomagjukat lépcsőn. (Bár lift van a rászorulóknak, és az aluljárószintig természetesen mozgólépcső is - iránytöréssel.)

Petřiny

A vonal ezután dél felé fordul, és a Petřiny lakótelep közepében metszi a következő villamosvonalat. Ez az állomás 33 méter mélyen fekszik, közvetlenül a felszínre hoz a mozgólépcső - erős Moszkva-tér fílinggel..

A felszíni pavilon átütő egyszerűségével illik a lakótelepi környezetbe. A peronszint a "szokásos". Ne kérdezzétek, miért kell a peronőrnek mosógépben ülnie...

Nemocnice Motol

Ez az állomás az, amit a tömegközlekedési hálózatot elnézve nehéz megérteni. Egy hatalmas kórház mellett van, ami bizonyára generál forgalmat - viszont nincs a környékén semmi más. Történetesen két villamosvonal közt van az állomás, amelyek távolsága itt -légvonalban- mindössze párszáz méter, és észak felé komolyabb lakóterületek vannak. Azonban a terepviszonyok nem egyszerűek, a metró itt egy domboldalból felszínt érve áll meg. Előtte az északabbi villamosvonal alatt a vonal megállás nélkül átsuhan, a délebbit meg nem éri el. A felszíni közlekedést itt egy 2x1 sávos út képviseli, illetve egy buszmegálló. környező lakótelepek illetve elővárosok buszjáratait szervezték ide, de végállomásnak nem jutott hely, úgyhogy minden járat kénytelen tovább menni, legalább párszáz métert fel a szerpentinen.

A kinézetét tekintve ez a megálló talán jobban sikerült, bár kissé félig elásott bálnára emlékeztet...

Prága tehát újabb metrószakasszal gazdagodott, amely már láthatóan nem hibátlan - sokaknak jelent átszálláskényszert. A kihasználtságával talán nem lesz baj, bár hozzá kell tenni, hogy egy (elég tág) csúcsidőszakban csak minden második szerelvény megy végig, ami elég ritka, akár 8 perces követést jelenthet.A Motol elszigeteltsége a majdani hosszabbítással jórészt meg fog szűnni, mert a vonal enyhén észak felé kanyarodva eléri majd a Motol felett fekvő Bílá hora lakóterületeket. Azonban arra még várni kell: míg a korábbi elképzelések szerint folytatólagosan továbbépülve 2021-re elérte volna a repteret, a mostani állás szerint a délkeleti elővárosokba kifutó "D" metró beelőz. A reptéri hosszabbítás kapcsán pedig úgy néz ki, a város a vasúti megoldást favorizálja. Így az "A" további hosszabbítása bizonytalan.

Néhány adat (via idnes.cz, kösz .BZ. a linket!)

• A szakasz megnyitásának időpontja 2015 április 6.
• Vonalhossz: 6134 m
• Utazási időtartam a városközpontból (Můstek) a Motolig 15 perc.
• Az eredetileg 22,5 milliárd koronás költség végül 20,2 milliárdnál megállt (kb. 240 ill. 220 milliárd Ft.)
• Az új szakasz kb. 26 új motorkocsivezetőt igényel
• Egy videó még átadás előttről