Utolsó kommentek

  • Comandante en Jefe: Hát igen, mi ennek utánaolvastunk, úgyhogy kihagytuk a követséges mókát. Persze nekünk egyszerűbb ... (2016.01.06. 17:42) Kanossza
  • Comandante en Jefe: @Eino81: Szerintem azért, mert önmagában a prágai reptér utasai kevesen vannak egy metróhoz (jó d... (2015.04.11. 08:01) Bumli: Hegyek alatt, völgyek alatt
  • igi1: Ez ugyanolyan mint a nagy hadron ütköztető csak nem lehet érteni hogy ez egy metró!? (2015.04.09. 14:03) Bumli: Hegyek alatt, völgyek alatt
  • igi1: Ronda és semmilyen legalább vmi színt vittek volna bele... Jó még a némi zöld is segít vmit Az ... (2015.04.09. 13:57) Bumli: Hegyek alatt, völgyek alatt
  • Eino81: Hogy miért Motol felé vitték, azt nem értettük, ha nem kanyarodik le délre, egyenesen elmehettek v... (2015.04.09. 13:39) Bumli: Hegyek alatt, völgyek alatt
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Comandante en Jefe: Hát igen, mi ennek utánaolvastunk, úgyhogy kihagytuk a követséges mókát. Persze nekünk egyszerűbb ... (2016.01.06. 17:42) Kanossza
  • Comandante en Jefe: @Eino81: Szerintem azért, mert önmagában a prágai reptér utasai kevesen vannak egy metróhoz (jó d... (2015.04.11. 08:01) Bumli: Hegyek alatt, völgyek alatt
  • bvb09: Vannak jogos (Geneva) és ésszerűtlen kifogásai a posztolónak. A nyelvünk már csak olyan, hogy beép... (2014.09.02. 09:50) Angol-magyar for Dummies
  • belac++: Alfa137: első tipped a detektálási módra korrekt. Itt egy cikk, ami kicsit többet leír erről a dol... (2014.02.15. 10:28) Repül az antihidrogén, ki tudja hol áll meg... @ CERN
  • ptarjan: Találok ám párhuzamokat a tudománybeli pályázati rendszerrel, publish or perish, stb... Egészen od... (2014.02.10. 16:41) A Dal...

(Nem)lokális emberek

Az életről,
a világmindenségről,
meg mindenről

Címkék

3in1 (3) abszurd (12) anglia (3) angol (4) antianyag (1) apple (3) atom (2) ausztria (8) bamako (1) bank (1) beautiful south (1) bécs (7) bill bryson (1) bkv (7) blog (1) bonn (1) boston (1) bringa (3) britpop (1) brookhaven (1) budapest (15) bumli (10) cern (6) CERN (1) csehország (1) csirke (1) danubius (1) debrecen (1) demszky (2) diehappy evangéliuma (1) egészségügy (2) élet (10) előrehozott választás (1) emacs (9) észak balkán (1) eurovízió (1) fénysebesség (1) fika (2) film (5) fizika (10) foci (1) fordítás (3) fotó (2) fraktál (1) franciaország (1) függővasút (1) gasztronómia (3) gazdaság (2) genf (5) gitár (3) google (2) gyurcsány (1) hejesírás (3) hellókarácsony (2) Higgs (1) hír (1) hivatal (1) hollandia (1) homár (8) hulyek (2) hulyeseg (3) humor (10) index (1) indián (1) internet (4) interplanetaris (1) ital (2) itunes (1) japán (3) kelet (1) kelet ausztria (1) koldus (1) költészet (3) koncert (3) konyhazoom (1) könyv (4) közlekedés (37) krassó (1) kritika (3) kvark gluon plazma (2) labdarúgás (1) latex (1) legenda (1) lengyelország (1) lenovo (1) LHC (1) lhc (2) linux (7) mac (4) madár (1) magyar (4) magyarország (44) magyar október párt (1) malév (2) matematika (2) máv (7) metallica (1) metró (8) mezőgazdaság (1) microsoft (2) Mike Stern (1) mikor lesz végre előrehozott választás? (1) MTV (1) munka (3) nagy britannia (2) naprendszer (1) németország (2) népszavazás (2) neutrínó (1) nobel (3) notes from a big country (1) nyelv (5) oktatás (3) open access (1) open stage székelylend (1) Oy Noz (1) pápa (1) pc (2) pedagogia (1) penzugyek (3) perfect fluid (1) politika (19) posta (2) prága (2) presentation (1) programajánló (1) rádió (1) reform (2) reklám (1) rendszerváltás (1) repülés (14) részecskék (1) sajt (1) sci fi (1) sláger (1) stefan (1) suse (1) szakszervezet (1) számítástechnika (22) szeged (1) sztrájk (5) tech (5) teherautó (1) tej (1) télapó (2) telefon (1) természet (2) thaiföld (1) troli (2) tudomány (11) tűz (1) tv (3) ubuntu (3) újságírás (2) ukrajna (1) upc (1) uránia (1) usa (12) utazás (8) választás (1) vallás (5) válság (1) vasút (14) vélemény (2) vidék (2) világbajnok (1) villamos (3) vitorlázórepülés (1) web2 (1) word (2) zene (18) Címkefelhő

LiBerti pár fotója

Bumli: Európa a tengeren túl

2011.03.07. 23:48 | Comandante en Jefe | 4 komment

Címkék: közlekedés usa boston bumli

vrobee: img 1390 Ha valaki az amerikai városi közlekedést emlegeti, általában a végeláthatatlan kertvárosokban vagy épp felhőkarcolók közt tekergő nyolcsávos autópályák ugranak be, illetve a ritkán járó és hasbarúgott csigaként vánszorgó, minden sarkon megálló, többnyire lepukkant és túlsúlyos arcokkal, feketékkel, idősekkel teli, atombiztos kivitelű buszok. Nagyobb városok kapcsán esetleg a metrók és magasvasutak masszív acélvagonjai. Most egy olyan helyet szeretnék bemutatni, ami egyáltalán nem felel meg ennek az általános képnek.

Boston városának neve összefonódik az amerikai történelemmel. A gyarmati idők kezdetétől ez volt Amerika északi részének óvilági kapuja, és itt pattant ki az Egyesült Államok függetlenségének szikrája is. Hogy sokminden megmaradt ezekből a kapcsolatokból, azt csak segítette, hogy az utóbbi évszázadokban a város viszonylagos jelentősége csökkent. Ma Boston mintha Európa egy szelete volna. Még az itteniek Új-Angliai tájszólása is az angolok beszédére emlékeztet, és az itt lakókon látszik, hogy az átlag amerikainál sokkal jobban odafigyelnek életmódjukra, táplálkozásukra. A város sajátos épitészete is elüt a tipikus amerikaitól: Vannak gyarmati kori fatornyos templomok, illetve az angol külvárosokból jól ismert, de mégis egyedien bostoni, lodzsás vöröstéglás házak között, gázlámpás utcákon sétálhatunk. A belváros egyes részein vannak felhőkarcolók, de a város ezzel együtt szigorúan szabályozott összképet mutat. (Más szempontból persze illeszkedik a tágabb környezetbe: semmi akadálya, ha be akarunk térni egy bagelre a sarki pékségbe, vagy ha esetleg eperszár-eltávolító csipeszre van szükségünk, az is könnyen megoldható.)

Boston egykor a Charles folyó és a tenger öble által közrezárt majdnem-sziget volt, amelyet a szárazfölddel egyetlen földnyelv kötött össze. Mára a masszív feltöltések miatt ennek nem sok nyoma van. A folyó túlpartján terül el Cambridge, amely közigazgatásilag külön város, azonban ezer szállal kapcsolódik Bostonhoz. Ez ad otthont az USA leghíresebb egyetemei közül kettőnek: a Harvard és az MIT van itt. Boston környékén amúgy több tucat egyetem van!

Egy ilyen európaias városhoz természetesen európai színvonalú közlekedés dukál. A kb. négymilliós lakosságú térségben a közlekedési feladatokat az MBTA (Massachusetts Bay Transport Authority) látja el. A tömegközlekedés részaránya több mint 30% (a kerékpárosok száma is jelentős amúgy), és a hasonló méretű amerikai városokhoz képest az ingázással töltött idő alacsony. A hálózat gerincét három nehézmetró-, egy LRT- (gyorsvillamos/könnyűmetró)- és két BRT- (gyorsbusz) vonal alkotja, amelyek a külvárosban több vonalra szakadnak. A vonalakat színkóddal különböztetik meg. A fentieken kívül természetesen sok busz- és trolibuszjárat biztosítja a meglehetősen jó tér- és időbeli lefedettséget. Érdekes, hogy műszakilag a gerincjárati rendszereknek egyike sem kompatibilis a másikkal. Mindegyiken saját kocsik járnak, amik a színkódnak megfelelő festést viselnek. Mind közül a legpatinásabb, legérdekesebb a zöld vonal, kezdjük hát ezzel!

The 'T'

Bostonban a T (trolley, vagyis a villamos) a több szempontból is rekorder. Története 1856-ig nyúlik vissza, ezzel a világ első városon belüli (abban az időben természetesen lómeghajtású) hálózatáról beszélhetünk. Az egész Újvilág legrégebbi földalatti-vonala, a mi MillFav-unkkal szinte egyidős Tremont street subway a villamoshálózat forgalmas belvárosi szakaszának föld alá helyezésével jött létre 1897-ben. Ezzel tulajdonképpen a világ első könnyűmetrója létesült a német Stadtbahn-rendszereket mintegy 70 évvel megelőzve - részben föld alatti, részben magasvasúti vezetéssel. Említést érdemel még, hogy a világ első csuklós villamosai szintén Bostonban álltak forgalomba 1912-ben, illetve hogy a világ első óceán alatti villamos-alagútja is itt van (ma a kék metró vonalán).

vrobee: img 1448 vrobee: img 1449

A villamos- ill. magasvasúti hálózat természetesen egykor jóval kiterjedtebb volt, mint ma, az egyéni közlekedés térnyerése és a nehézmetró-hálózat kiépülése után. Az eredeti alagúti szakasz azonban nagyrészt ma is használatban van (bár a nyomvonal kissé módosult). A nyugati külvárosok felől, több különböző vonalról érkező villamosok ma is lebuknak a föld alá, hogy útjukat a belváros alatt metróként folytassák. A zöld vonal ikonikus jellegét mutatja, hogy a 'T' adja a hálózat logóját is - Bostonban ezzel a betűvel jelölik a metrólejáratokat, gyorsbusz-megállókat.

Jelenleg négy viszonylat van (B,C,D és E) négy különböző nyugati végponttal. Az alagúti szakaszt mindegyik igénybeveszi a belvárosig, azonban a vonal (észak)keleti végpontjáig, Lechmere-ig ezek közül csak az E közlekedik. A négy vonal által feltárt területek részben átfednek. A C gyorsvillamos-jellegű, kevés megállóval és viszonylag háborítatlanul halad, míg a többi viszonylat városias, középvezetésű pályán, gyakran megállva éri el a végállomásokat.

Tervben van több hosszabbítás is Lechmere-től, illetve az E vonal 60-as években becsukott szakaszok újranyitása - ez utóbbit azonban leállították, mert a számítások szerint a busz előnyben részesítése jóval kisebb összegből ugyanazt a várható emissziócsökkenést hozza.

A jelenlegi gördülőállományt a PCC szerkesztési elveire épülő csuklós Kinki-Sharyók, illetve részben alacsonypadlós Ansaldobrédák alkotják - ezek többnyire egymással csatolva közlekednek, így biztosítva az esélyegyenlőséget. (A már leállított Boeing-Vertolokról korábbi poszt szólt.)

A 'T'-n meglátszik, hogy nem ma helyezték üzembe. A szintbeli elágazások, torlódások, aktív forgalomirányítás hiányosságai rontják a keringés sebességét az alagútban. A felszíni szakaszon közúti jellegű, látra szóló közlekedés van. Az alagútban ugyan jelzők irányítják a forgalmat, azonban semmiféle vonatbefolyásolás nincs. (A közelmúltban volt is ráfutásos baleset, mert egy járművezető SMS-t írt. Emiatt lehettek szigorítások: korábban jellemző volt, hogy egy peronnál két villamos állt meg - idén nem láttam ilyet, ez azonban nem gyorsítja a forgalmat... Kidolgozás alatt van azonban egy aktív utolérés-megelőző rendszer is.) 

Metróvonalak: narancs, kék, piros

A nehézmetró-hálózat története szintén régre nyúlik vissza, és a villamoséval szorosan összefonódik. Az 'orange' (narancssárga) vonal a magasvasút belvárosi szakaszaként 1901-ben jött létre, a 'blue' (kék) egy régi villamos-alagutat használ, amelyet 1906-ban nyitottak meg, és 1925-ben alakították metróvá. A piros pedig már 1912-ben elkészült egészen a Harvardig.

vrobee: img 1381 vrobee: img 1388 A narancs és a piros vonal átmenő tengelyt alkot (ahogy nagyjából a zöld is), azonban a kék véget ér a belvárosban, és nincs kapcsolata a pirossal (valamint a BRT-kkel sem). A kék abból a szempontból is kilóg a sorból, hogy felsővezetékről szedi az áramot, míg a másik kettő harmadik sínes. (Azonban űrszelvényre a piros a kakukktojás.)

Érdekes, hogy Bostonban a kezdetektől fogva mennyire ügyeltek az átszállási kapcsolatok jó kialakítására. A metróvonalak között egyetlen szintet lépcsőzve - újabban mozgólépcsőzve vagy liftezve - lehet közlekedni. (Ellenpéldának lehet hozni Párizst, Londont, Barcelonát vagy New York-ot, ahol hasonló korokból származó metróvonalak közt igen kellemetlen hangulatú, kilométeres összekötő-folyosókon kell kutyagolni.)

Ashmont-Mattappan "gyorsvillamos"

vrobee: img 1407 vrobee: img 1414 A vonal igazi csemege villamosbarátoknak. A hálózattérképen a piros vonal részeként van feltüntetve, de attól teljesen független üzemvitel. Mindkét végpont intermodális csomópont, a metró végállomását köti össze egy elővárossal. Nagyrészt ritkán lakott területeken közlekedik, átvág egy temetőn, illetve egy folyó erdős völgyében halad. A hangulata engem erősen emlékeztetett az 56-os villamoséra (vagy még inkább a Müncheni 25-ös, Grünwaldba menő vonalra). A legérdekesebb dolog azonban a járműállomány, ami történeti érdekesség: a vonalon a zöld vonalról régesrég kimustrált, igazi PCC kocsik közlekednek. A vén bogárhátúak nem nosztalgiajárműként róják a köröket, hanem mindennapi használatban. Szépen fel vannak újítva, némileg modernizálva is - pl. légkondival és vandálbiztos kemény műanyag ülésekkel vannak ellátva. A vonal nem igazi gyorsvillamos (pl. stop táblája van két jelentéktelen mellékutca keresztezésénél), de a nyomvonal miatt az átlagsebesség igen jó. A forgalma persze nem hasonlítható az 56-os, akarom mondani, 61-es villamoséhoz, de azért a szóló kocsik tisztességesen megtelnek még hétvégén is.

Az "ezüst" BRT

Miután a metróvonalak elkészültek a főbb utasáramlatok mentén, Bostonban is felmerült az a probléma, hogy vannak olyan irányok, ahol azért elég sok utas mozog, de annyi mégsem, hogy újabb metróval, vagy villamossal gazdaságos legyen teljes hosszukban lefedni. Ilyenkor merül fel a buszfolyosó, avagy BRT ötlete. Ezt ugyanis csak ott szükséges kiépíteni, ahol a dugók rendszeres problémát okoznak, és ott is sokszor csak festékre, szegélyekre illetve forgalomtechnikai módosításokra van szükség - ahol nincs torlódás, a busz mehet a közúton mindenféle beruházás nélkül.

A belvárosból dél felé nyúló Washington street mentén futott egykor a narancs magasvasút, amíg más nyomvonalon föld alá nem került. A térség tisztességes közlekedése azóta megoldatlan volt. Az Ezüst vonal (Silver Line) első fázisa ez az útvonal lett. Gyakorlatilag nincs többről szó, mint a Rákóczi útihoz hasonló, védett buszsávról, amiben metálszürkére festett, földgázzal hajtott csuklósbuszok közlekednek. A buszok a belvárosba érve elhagyják a buszsávot, és a belvárosi szűk utcákon navigálnak.

vrobee: img 1144 A Silver Line Waterfront, a második fázis az előzőtől teljesen független, igazi BRT. A vonal a South Stationtől indul nyugat felé, alagútban. Átvág az állomás melletti öböl alatt, majd kéregben eléri az I90-es autópályát (Silver Line way megálló). Itt a BRT-szakasz véget ér, de a két viszonylat tovább közlekedik az autópályán a Logan repülőtér, illetve a félsziget csúcsa felé. A vonalon hibridbuszok közlekednek, amelyek az alagútban trolibusz-felsővezetékről kapják az áramot, majd a Silver Line waynél lehúzva a csápot (kézzel) aggregátorral maguk termelik.

A két fázis közt - bár egymás közelében végződnek - nyilvánvaló forgalmi okokból nincs kapcsolat. Tervben van a két buszfolyosót a föld alatt összekötő harmadik fázis, ez azonban lakossági tiltakozások és forráshiány miatt tolódik.

Gumikeréken

A közúti tömegközlekedés nagy részét természetesen buszok bonyolítják le, elfogadható (bár a budapesten megszokottnál jellemzően jóval ritkább) követési időközökkel. A buszok jelentős része az Ikarus 400-as szériával közös gyökerekre visszamenő NABI típus. A buszok mellett Cambridge-ben van egy trolihálózat is. Kezdetben, amikor nem volt még elég duobusz az SL második fázisához, akkor innen kölcsönöztek trolikat, amik csak a BRT szakaszon jártak betétjáratként.

vrobee: img 1340 A bostoni közúti közlekedés kapcsán mindenképpen meg kell említenünk a Big Dig (azaz nagy ásás) projektet. Sok más amerikai városhoz hasonlóan korábban Bostonban is keresztülment a belvároson egy magasvezetésű autópálya, amely gyakorlatilag elvágta a történelmi belvárost - a North Endet - a város többi részétől. Mivel itt fonódott az észak-déli és kelet-nyugati forgalom, az acélhídon állandó volt a dugó. Korábban ezt egy belvárosi körgyűrűvel kívánták orvosolni, azonban ebből szerencsére nem lett semmi. Végül úgy döntöttek, hogy az áramlatokat szétválasztva a forgalmat részben elterelik az öböl alatt a belvároson kívülre, részben pedig a föld alá helyezik. A projekt évtizedekig tartott, végül óriási csúszással és tízszeres költségtúllépéssel 2007-ben fejezték be. Minden ellentmondásosság ellenére a belváros élhetőségén igen sokat javított a beruházás, és számos pozitív hatása volt a tömegközlekedésre is: többek között a SL második fázisa a Big Dighez kapcsolódóan valósult meg.

Elővárosi vasút

A tizenegy önmagában is alágakra bomló vonal szinte minden irányt lefed. Ennek megfelelően az utasszám a város méretéhez képest és abszolút értékben is igen magas: az Államokban csak Chicagóban és New Yorkban nagyobb a napi utazások száma. A vonatok a belváros északi illetve déli peremén lévő North és South stationre futnak be. A kettő között átjárás nincsen, azonban az elővárosi vasútról számos helyen van a városi vasutakra átszállási lehetőség.

Díjszabás

Bostonban a tömegközlekedés az elővárosi vasutat is beleértve az MBTA kezében van. A díjfizetésnek módjai: mágneskártya, készpénz (csak a felszíni járműveken, a metróállomásokon mágneskártyát kell venni), illetve csipkártya - ez az úgynevezett CharlieCard. Utóbbival olcsóbbak a jegyek, egy metrózás alapból 2 dollárba, kártyával $1.70-ba kerül. Az egyszeri utazás buszon olcsóbb, mint metróval, ez utóbbi vonalai között viszont szabad átszállás van (ideértve a zöld vonalat, illetve a SL Waterfrontot is - A SL Washington street a busz és a metró közé van árazva). A metrójegy buszra való átszállásra is jogosít, buszjeggyel a metróra a különbözet levonása után lehet szállni. A napijegy 9 dollár, a hetijegy 15, ami igen barátságos ár.

A metró, a szürke BRT és a zöld LRT zárt szakaszain természetesen peronzár van beléptetőrendszerrel. A felszínen a buszokon elsőajtózás van, és többnyire a zöld vonalon is. Kétkocsis szerelvényeknél ezért a második kocsi vezetőfülkéjében ül egy kalauz. Bizonyos megállókban azonban nemrég bevezették az előzetes jegyváltást. (Elméletileg ilyenkor el kell sétálni az első ajtó előtt, a jegyet felmutatni, hátul felszállni. Tapasztalataim szerint gyakorlatilag a miskolci rendszer él: a vezetőre van bízva, hogy elsőajtózik, vagy mindent nyit.)

Esélyegyenlőség

A hálózat egyre nagyobb része felel meg az esélyegyenlőségnek, egyre több állomáson van lift, és egyre több busz, villamos részben alacsonypadlós. A kérdést egyébként sokszor nem komplikálják túl: a régi villamosokhoz pl. bizonyos megállókban fából építettek rámpát, lehajtható híddal. Ha szükség van rá, a villamos külön megáll az egyik ajtóval a rámpánál, a "felvonóhidat" leeresztik, és be lehet gördülni kerekesszékkel. Ez persze a nehezen mozgókon, babakocsisokon nem segít, és időigényes. A mozgássérültek szállítását amúgy sem kapkodják el: hiába gyors az alacsonypadlós buszra a felszállás, ha azután a szék alapos rögzítése kb. 5 percet vesz igénybe.

 

A zöld vonal Boylston megállójában ki van állítva, vagyis inkább félre van tolva egy rács mögé két öreg kocsi: egy Peter Witt és egy PCC. Érdemes megfigyelni ez utóbbi és a mattappani vonal kocsijai közti különbséget. Itt pl. még megvannak az álló utasoknak kialakított ablakok.

vrobee: img 1473 vrobee: img 1475

(A képek azért ennyire ferdék, mert "vakon" tudtam csak fényképezni, a gépet a rács mögé betolva.)

 Az eddigiekből talán kiderült: Európai szemmel Boston főleg azért különleges, mert a dolgok úgy vannak, ahogy szerintünk lenniük kell. Nem tökéletes, nem legjobb-legszebb. A közlekedése is hagy maga után kívánnivalót bőven, még Budapesttel összevetve is. Boston egyszerűen csak jó hely, színes és jól működő tömegközlekedéssel.

A bejegyzés trackback címe:

http://local.blog.hu/api/trackback/id/tr402720381

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bela++ 2011.03.09. 16:04:34

Fúúú Comandante, most aztán jól kitettél magadért! Be kell készítenem kávét, hogy elolvassam az egészet jól. Szerintem Téged a vasúti (vagy kötöttpályás) közlekedés Szentjévé fognak avatni egyszer! És jogosan!

...hacsak nem a szimmetriasértés visszaállításáért fognak avatni... ;-)

bela++ 2011.03.10. 09:03:11

Csak úgy fel-fel törnek az emlékek. Mikor reges-regen vol[tunk/tam] Bostonban, akkor én is megtapasztaltam a metroalagútban egymásba brutálisan keresztül-kasul csatlakozó síeneket. Ill. volt valami kb. százévesnek kinéző szerelvény, amire úgy kellett felmászni (a bőröndökkel), hogy majdnem hanyatestem. De reptérről valóban egész modern szerelvény jött ('blue' vonal); lehetett vagy pár évtizednyi korkülönbség a két típus között. Persze k_huszár többet tudna mesélni róla, mert Ő ott is élt egy darabig, és ha nem csalnak az emlékeim, akkor a 'green' és 'red' vonalakon bumlizott.

Comandante en Jefe · http://local.blog.hu/ 2011.03.10. 11:35:00

@bela++:
A százéves az a zöld lehetett, amúgy nem olyan régiek azok a kocsik, csak kicsit oldszkúl dizájn.
A reptérre szerintem most már elég sok helyről a szürkével érdemes menni, nem a kékkel - ez utóbbitól még át kell szállni a reptéri ingabuszra. (A kék amúgy épp szét van verve, busszal pótolják.)

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu